Bolyai magyar

Bolyai magyar – Az erdélyi magyar matematika öröksége.

Az erdélyi magyar matematikus, Bolyai János és fia, Bolyai Farkas neve egybeforrt a matematika világával. A két tudós közös munkássága, az abszolút geometria és a hiperbolikus geometria megalkotása napjainkban is méltán elismert és tiszteletben tartott.

Nemcsak a matematikában, hanem az erdélyi magyarok számára is az ő nevük jelenti a büszkeséget és a nemzeti identitást.

A Bolyaiak munkássága azonban nem csak matematikai szempontból fontos, hanem erdélyi és magyar kulturális örökségként is kiemelkedő jelentőséggel bír.

Bolyai János életútja.

Bolyai János 1802-ben született Marosvásárhelyen, Erdélyben.

Apja, Bolyai Farkas, egyházi tisztviselő volt, anyja pedig Zsámár Anna, aki szintén nagy hatással volt a fiára.

Már fiatalon kitűnt matematikai tehetségével, és apja halála után ő vette át a család gazdasági irányítását.

Azonban az igazi szenvedélye a matematika iránt élt, és számos matematikai problémát oldott meg már fiatalon is.

Bolyai János Bécsben tanult, majd 1823-ban elutazott Párizsba, ahol megismerkedett a geometria új irányzataival, különösen a nem-euklideszi geometriával.

Ez nagy hatással volt rá, és elkezdett dolgozni egy új geometria elméletén.

Visszatérve Erdélybe, elkezdett dolgozni a hiperbolikus geometria kidolgozásán, amelynek eredményeként 1832-ben publikálta híres művét, a "Tentamen" című munkát.

Ez a mű létrehozta az alapokat a h.